Az ÁLLATKERT LEGÚJABB JÖVEVÉNYEI

Állatkölykök és fiókák sokaságával várja látogatóit a Fővárosi Állat- és Növénykert. Borja van a törpezebuknak, kölykei a rókamangusztáknak, fiókái a tarvarjaknak, sőt a két hete megnyílt új makikifutó lakói is világra hoztak egy utódot. Az állatkerti ifjúság mellett más látnivalókkal is gyarapodott a városligeti intézmény: a közelmúltban két indiai kecskeantilop érkezett.

Kisállatok sokasága látható a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az elmúlt hetekben ugyanis újabb kölykök és fiókák jöttek a világra a kert különböző pontjain.

A legújabb jövevény a két hete megnyílt új makikifutóban látható: a népszerű gyűrűsfarkú makiknál június 25-én született kölyök. Az apróság most még főként az anyja hasán csimpaszkodik, így némi szerencse is kell ahhoz, hogy sikerrel megpillanthassuk. Ugyanakkor az új kifutóban erre sokkal nagyobb az esélyünk, hiszen a nemrég megújult létesítményt kifejezetten úgy alakították ki, hogy a közönség is bemehessen az állatok közé. Az eredetileg Madagaszkáron őshonos gyűrűsfarkú makik budapesti csapata egyébként öt felnőtt állatból, két hímből és három nőstényből áll. A nemrégiben született kölyök anyja az ötéves, budapesti születésű Gumus nevű nőstény. Az apa jelenleg kilenc éves és egy hollandiai állatkertből került először Jászberénybe, aztán pedig Budapestre, ahol – előtörténete nyomán – a Lehel nevet kapta a gondozóktól. A kicsinek még nincs neve, hiszen mostanáig a nemét sem sikerült megállapítani.

A Szavannakifutó térségében, egy külön férőhelyen bemutatásra kerülő rókamangusztáknál három kölyök is született. A kicsik június 8-án jöttek a világra, de mostanra érték el azt a kort, hogy a nagyközönség is megpillanthatja őket. A mongúzfélék rokonsági körébe tartozó, Afrika déli felében őshonos kisragadozókat a tavalyi évben, a Szavanna komplexum átadása előtt szerezte be az Állatkert. A két felnőtt közül a kétéves anyaállat – tisztes nevén Gerda – Prágából került Budapestre, a háromesztendős, Gellért nevet viselő hím pedig párizsi születésű. A kicsik nemét egyelőre még nem állapították meg.

Kicsinye van a törpezebuknak is! A háziasított szarvasmarhával közeli rokonságban álló, ám ázsiai eredetű, a hátukon jellegzetes zsírpúpot viselő patások sokáig a tevék mellett laktak. A közelmúltban azonban átkerültek a nemrégiben megnyílt Mérgesház szomszédságába. Így a közönség sokkal jobban láthatja a még áprilisban világra jött borjút, aki egyébként üszőnek, azaz nősténynek bizonyult.

Nemcsak az emlősöknél, hanem az Állatkert madarai körében is volt szaporulat a közelmúltban. A ritka, kipusztulás szélén álló tarvarjaknál összesen tizenhárom fióka kelt ki az elmúlt hetekben. A fészkelő kolónia a Madárház végében, a számukra kialakított terjedelmes röpdében látható. A fiókák kikelése annál inkább örvendetes, mivel a középkorban még Európában is előfordult, mára azonban csupán néhány elszigetelt, közel-keleti és észak-afrikai élőhelyre visszaszorult madárfajt a természetvédelmi szakemberek kritikusan veszélyeztetettnek minősítik. A vadonban már csak pár száz egyed képviseli ezeket az állatokat, állatkerti körülmények között pedig hozzávetőleg ezerkétszáz madarat tartanak nyilván. Így a tarvarjú azon fajok közé tartozik, amelynek megmentésében, megőrzésében az állatkerti tenyészprogramoknak különösen nagy szerep jut.

Az elmúlt hetekben világra jött utódok mellett más újdonságokat is láthat a közönség. Több évtizedes szünet után ugyanis ismét vannak indiai antilopok a magyar főváros állatkertjében. A kecskeantilop (Antelope cervicapra) néven is ismert patásfaj eredetileg Dél-Ázsiában, éspedig India, Pakisztán és Nepál területén őshonos. Az ember által betelepített vadon élő állományok azonban előfordulnak Argentínában és Ausztráliában is, az USA-beli Texasban pedig akadnak olyan farmok, amelyek kifejezetten ilyen antilopok tenyésztésével foglalkoznak. A szép külsejű állatok marmagassága ritkán haladja meg a 70-80 centimétert, tömegük általában 25 és 35 kg között szokott lenni. A nőstények inkább világosbarnás alapszínűek, a hímekre azonban sötétbarna, sőt feketés színárnyalat, illetve csavarodott szarv jellemző. Ez utóbbi jellegzetességek a budapesti állatokon még nemigen láthatók, hiszen egy fiatal párról van szó, így a két állat színben most még alig különbözik egymástól. A hímnek ugyan már elkezdett nőni a szarva, de a kifejlett állatok impozáns fejékéhez képest neki még csak egy félarasznyi szarvra futotta. Az újonnan érkezett antilopok a Nagyszikla oldalában kialakított kifutóban találtak új otthonra.

Forrás: FÁNK

Címkék: állatkert fióka rókamanguszta kölykök antilop törpezebu tarvarjú

A bejegyzés trackback címe:

https://rianna.blog.hu/api/trackback/id/tr36899681

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.