Ma hazaérve észrevettem, hogy a reggel Ákosnak készített tea még mindig a főzőben van. Jól elfelejtkeztem róla. Szegénykém dideregve ébredt és becsüccsent egy forró fürdőbe, majd kért egy belsőleg is melengető teát. Megfőztem és úgy ahogy volt el is felejtkeztem róla. Miután kimászott a kádból, megtalálhatta, mivel hiányzott belőle egy bögrényi, és a filter is ki lett dobva a szemétbe (itt megragadom az alkalmat, és megdícsérem háztartásunk férfi tagját eme tettéért).

Szóval a maradék (kb. 85%) teát megmelegítettem és két nagy bögrével megittam. Ennek egyenes következménye, hogy nem vagyok álmos, sőt! Mindjárt éjfél, és cseppet se kókadok. Rámtört a kreatívhatnék. Így aztán előszedtem a régebben megalkotott blogot, melyre át akartam költöztetni a Rianna Szubjektívet, de valahogy nem sikeredett, így az maradt ott, ahol volt. De akkor mit is kezdjek ezzel a rianna.blog-gal? Hát legyen klasszikus Napló jellegű komolytalan, mindennapi, mások számára érdektelen (kivéve a kukkolós típust) blog. A komolyabbik marad a Szubjektív - az ráadásul be van építve linkileg a Multimania oldalaimba is.

Ez a blog pedig magánéleti naplóka lesz - ahogy magamat ismerem - komoly kihagyásokkal. :)