Tegnap berendezkedtünk a szállodában, nem rossz, a szobák egy-egy híres svájci embernek vannak dedikálva. A mienk a Rudolf Sprüngli szoba lett, ami elég stílszerű, mivel Ákos kifejezetten csokirajongó.

Első nap viszonylag klassz idő volt, amolyan derűs-borús. Reggel csináltattunk bérletet, aztán Ákos elhúzott melózni, én meg nekiláttam városnézni. Már jártam itt, de találtam számomra teljesen új helyeket. Délután kicsücsültem a tópartra olvasni, mikor már lejártam a lábam. Rengeteg fotót készítettem, bár nem tudom mennyi lesz használható.

Este újra váronéztem, most már Ákossal, és megmutattam neki a felfedezéseim. Volt olyan hely is, amit együtt fedeztünk fel. Ettünk némi vacsit a Mekiben, ami katasztrófális volt. Nem csak a kaja, de az egész hely annyira koszos, osztályon aluli volt, hogy elhatároztuk soha többé nem megyünk oda. Komolyan, egy hazai Meki ehhez képest patika.

Persze volt wifi a szobában - némi pénzért - így nem voltak kifejezett elvonási tünetek. Persze Ákosnak volt nete a melóhelyen, ennek ellenére vennie kellett hozzáférést estére is. Én meglettem volna nélküle...