Humán szakorvosok dolgoztak együtt az állatorvosokkal

Különleges beavatkozást hajtottak végre tegnap éjjel a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A 32 éves nőstény gorilla, Liesel hasűri műtétje az első ilyen operáció Magyarországon, de világviszonylatban is ritkaságnak számít. A műtétre – amelyet humán szakorvosokból és állatkerti állatorvosokból álló csapat végzett – azért volt szükség, mert felmerült a gyanú, hogy a gorillahölgy petefészkén rosszindulatú daganat alakult ki.

Magyarországon először került sor olyan hasűri műtétre, amelyet egy gorillán végeztek el. A világviszonylatban is ritkának számító beavatkozásra tegnap éjjel került sor a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Liesel nevű páciens jól van, de kb. egy hétig elkülönítve, folyamatos megfigyelés alatt tartják az Állatkertben.

Előzmények

A beavatkozás előzménye az volt, hogy a legidősebb budapesti gorillahölgynél a korábban rendszeres gyermekáldás az elmúlt években elmaradt. Igaz ugyan, hogy a 32 éves állat már nem számít fiatalnak, ám utoljára 2000-ben született kölyke, pedig előtte másik két utódja is volt nagyjából négyéves időközönként. A szaporulat elmaradásának ilyen esetekben többféle oka is lehet, amelynek kiderítésére az elmúlt években számos vizsgálatot végeztek az Állatkert szakemberei. Legelőször a bélsárminták hormontartalmának kémiai meghatározása alapján próbálták megállapítani a baj okát, majd a szaporító szervek állapotát vizsgálták ultrahangos eszközökkel, amelyek használatára természetesen csak altatásban volt lehetőség. Hamar kiderült, hogy a hagyományos ultrahangos technikák a gorillák esetében nem megfelelőek, ugyanis az állat méretei miatt a méh vagy a petefészkek állapotáról nem lehetett képet kapni. Ezért a tavalyi évben egy német szaporodásbiológia munkacsoporttal együttműködve – speciális műszeres technika alkalmazásával – további ultrahangos vizsgálatokra került sor.

Diagnózis

Az ultrahangos felvételek, illetve egyéb diagnosztikai eredmények (pl. úgynevezett tumor-markerek kimutatása) alapján kialakult a diagnózis: Liesel jobb petefészkén valószínűleg rosszindulatú daganat alakult ki. Természetesen a szóba jöhető diagnosztikai eljárások nem teszik lehetővé, hogy az orvosok 100 %-os biztonsággal megállapítsák a baj okát, de a rosszindulatú daganat valószínűsége elég nagy volt ahhoz, hogy következő lépésként hasűri műtétet és a daganat eltávolítását határozzák el az állatorvosok. 

Kockázatok, sajátosságok

Egy ilyen műtét több szempontból is kockázatos beavatkozásnak számít. Hiszen az effajta operációk csakis altatásban lehetségesek, ám egy ilyen korú állatnál az altatás nem lebecsülendő kockázattal jár. Főképp, hogy az ugyancsak altatásban végzett korábbi vizsgálatokhoz képest egy hasűri műtét esetében sokkal hosszabb altatásra kell számítani. További kockázatot jelent az a tény is, hogy az ilyen beavatkozások rendkívül ritkák még az állatkerti állatorvosi praxisban is. Magyarországon eddig még soha nem került sor hasonlóra, és világviszonylatban is olyan kevés az esetszám, hogy az állatorvos, aki egy, vagy esetleg két ilyen műtétet már elvégzett gorillánál, ezen a területen már igen tapasztaltnak számít nemzetközi összehasonlításban. Az előkészítés során az állatorvosok egyrészt alaposan tanulmányozták más állatkertekben végzett hasonló beavatkozások esetleírásait, másrészt a munkába humán specialistákat is bevontak. Ez azért is jó megoldás, mert a nőgyógyászati onkológiával foglalkozó szakorvosoknak komoly tapasztalatuk van az effajta műtétekben. Igaz, hogy ez az embereken végzett beavatkozásokra vonatkozik, ám az emberszabású majmok és az emberek anatómiai jellemzői igen hasonlóak. A gorillák esetében inkább az eltérő méretek, valamint a hasűr egyes képleteinél különféle élettani összenövések jelenthetnek bizonyos különbséget.

A beavatkozás

Magára a beavatkozásra csütörtökön, késő este került sor. Előzőleg a gondozók különválasztották Liesel-t a többi gorillától, és arról is gondoskodtak, hogy a műtétet megelőző 24 órában semmit se egyen. A táplálékkal teli gyomor – hasonlóan az embereknél végzett altatásnál – ugyanis kockázati tényező lehet az altatás során. Az altatást a Fővárosi Állat- és Növénykert állategészségügyi szakszolgálatának munkatársai, dr. Sós Endre, dr. Molnár Viktor és Verőczey Tamás, valamint egy az állatkerti csapatot segítő tapasztalt humán aneszteziológus, Király Etelka végezte. Az altató lövedék belövése után húsz perccel az állat már a műtőben volt, és a megfelelő előkészítés után megkezdődött maga a hasűri műtét is. Ez utóbbit az Országos Onkológiai Intézet csapata végezte dr. Ungár László professzor, a Nőgyógyászati Onkológiai Osztály vezető főorvosának irányításával. 

A beavatkozás célja az eredeti elképzelés szerint az volt, hogy megállapítsák, valóban daganat van-e az állat jobb oldali petefészkén, illetve, ha ez a gyanú beigazolódik, eltávolítsák azt a petefészekkel, esetleg a szaporító szervrendszer más szerveivel együtt. Ez utóbbira azonban nem került sor, mert a műtét során megállapították, hogy nem található daganat a petefészken, csupán a méhen találtak néhány – szerencsére jóindulatú – daganatos elváltozást. Ennek ellenére mind az állatorvosok, mind a humán orvosok véleménye az volt, hogy erről feltétlenül meg kellett bizonyosodni közvetlenül is, mert az előzetes vizsgálati eredmények alapján komoly esélye volt annak, hogy daganattal van dolguk a szakembereknek. Ami a korábban készült ultrahangos felvételeket illeti, a petefészken kivehető elváltozásokat valószínűleg annak átmeneti élettani – tehát nem kóros – megnagyobbodása okozta. Az állat meddőségének okát a későbbiekben további, úgynevezett nem-invazív módszerekkel (pl. hormonanalízis) próbálják kideríteni.

A hasűri sebészeti beavatkozás összesen egy órát vett igénybe, ám az altatásban eltöltött idő összesen csaknem három óra volt az előkészítéssel (pl. a műtéti terület leborotválása), illetve az állat ébresztését megelőző utómunkákkal együtt. Az ébresztő anyag beadása után az állat rendben fel is ébredt, azóta már evett is, ugyanakkor a lábadozó gorillahölgyet még kb. egy hétig a fajtársaitól elkülönítve, folyamatos megfigyelés alatt tartják, illetve erős nyugtatót és fájdalomcsillapítót is kap. Erre legfőképpen azért van szükség, mert a majmok hajlamosak arra, hogy kiszedjék magukból a varratokat, vagy más hasonló módon nehezítsék a seb gyógyulását. A műtéti sebet úgynevezett bőrben futó varratokkal varrták össze, amit nehezebb kiszedni, és nem is viszket annyira, ám az emberszabású majmok rendkívül ügyesek és találékonyak.

A műtéten átesett Liesel 1977. április 15-én született a majna-frankfurti Városi Állatkertben. 1989. április 21-én érkezett Budapestre. Az azóta eltelt időben Liesel, illetve a vezérhím, Golo frigyéből összesen három kölyök született, név szerint Dango (1992), Gorka (1996) és Ebobo (2000).

Forrás: FÁNK

 

Címkék: állatkert műtét gorilla

A bejegyzés trackback címe:

https://rianna.blog.hu/api/trackback/id/tr516899751

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.