Először született Magyarországon nagyszarvú mocsáriantilop

Először szaporodott Magyarországon a nagyszarvú mocsáriantilop nevű veszélyeztetett antilopfaj. A Fővárosi Állat- és Növénykertben hétfőn napvilágot látott antilopborjút cumisüvegből etetik a gondozók. 

Magyarországon először született nagyszarvú mocsáriantilop, mégpedig a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A kicsi többé-kevésbé „váratlanul” jött a világra abban az értelemben, hogy a tavalyi évben Budapestre érkezett ritka antilopoknál most még nem számítottak szaporulatra a szakemberek. Ezzel az antilopok maguk is így lehetnek, legalábbis az anyaállat meglehetősen tapasztalatlannak bizonyult az utódgondozásban. Éppen ezért a gondozók az antilopborjú mesterséges felnevelése mellett döntöttek.

A nősténynek bizonyult, 4 kg tömegű antilopborjú, aki a Gizmó nevet kapta a gondozóktól, háromóránként kap enni, most még éjjel-nappal. Az első napokban kizárólag szarvasmarha föcstejet (kolosztrum) kapott, a napokban szoktatják át tejporral „feljavított” tehéntejre. Egy-egy etetéskor egyébként 70-75 ml tejet iszik. Az apróság a Szavannakifutóhoz tartozó hatalmas istállóépület egyik elkülönített terében kapott helyet, ahol azonban a közönség folyamatosan láthatja, sőt, kis szerencsével még az etetést is megtekinthetik a látogatók.

A nagyszarvú mocsáriantilop (Kobus megaceros) a Nílus mentén, Szudán délkeleti felében, illetve Szudán és Etiópia határvidékén őshonos. Veszélyeztetett fajnak számít, vadonbeli állományát 4-5 ezerre becsülik a vadvédelmi szakemberek. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) regionális tenyészprogramot működtet a faj természetvédelmi célú állatkerti szaporításának összehangolása céljából. A faj nőstényei 7-8 hónapig vemhesek, ellésenként általában csak egy utód születik. Az európai állatkertekben az ellések általában a februártól májusig tartó időszakban következnek be, így tehát nem számít szokatlannak az a tény, hogy a kicsi télen látta meg a napvilágot.

A világ állatkertjeiben egyébként összesen 520 nagyszarvú mocsáriantilop él, 30 különböző intézményben. Európában összesen 13 állatkertben, Magyarországon egyedül Budapesten látható ez az állatfaj. Az állatkerti szavannakifutóban – a most született kicsit nem számítva – egy hím és öt nőstény kapott helyet. Ők mindannyian tavaly érkeztek Budapestre, részben Rómából, részben pedig a franciaországi Montpellier-ből. 

A nagyszarvú mocsáriantilopot 1855-ben fedezték fel. A fajt a tudomány számára elsőként az a Leopold Fitzinger nevű müncheni zoológus írta le, aki a XIX. században egy rövid ideig a Fővárosi Állat- és Növénykertet is vezette.

Forrás: FÁNK