Kisfilmek egész nap a Nagyszikla csarnokában
Mostantól térhatású mozi is várja a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A 8-10 perces rövidfilmeket bemutató vetítőterem a Nagyszikla csarnokában kapott helyet. Az előadások a kert látogatási idejében negyedóránként kezdődnek.
Térhatású, azaz 3D mozit nyitottak a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A szerdán átadott létesítmény a nap folyamán megtartott teszt- és sajtóvetítések után csütörtöktől már rendszeres vetítésekkel várja a látogatókat. Az előadások az Állatkert nyitva tartási idejében (leszámítva az első és az utolsó fél órát) tizenöt percenként kezdődnek, és a kert területére már belépett látogatók minden további külön díj nélkül, kedvük szerint szabadon megtekinthetik őket.
Az új térhatású moziban kezdetként két, egyenként 8-9 perces rövidfilm szerepel, amelyek mindegyike magyar alkotás. Az „Őstengeri kaland” címet viselő animációs film, amelynek forgatókönyvét Nagy Bandó András írta, egy csikóhal és egy sügér kalandjait meséli el, akik egy furcsa időalagúton át rövid kirándulást tesznek az ősi tengerek lakói között. A „Körös folyók természeti kincsei” cím önmagáért beszél – a természetfilm különösen a vízi- és vízparti madarak világába nyújt bepillantást. Mindkét filmet Magyar László rendezte.
Hogyan működik a térhatású mozi?
A 3D mozi működési elvének megismerése jó lehetőség arra is, hogy megértsük, mi a térlátás élettani-optikai háttere. A térhatású látványélményt egy különleges, páros vetítőberendezés teszi lehetővé. Erre azért van szükség, mert a térlátás alapelve, hogy a két szem ugyanazokat az objektumokat kissé más szögből látja. A térhatású élményt tehát úgy lehet biztosítani, ha a két szem számára eltérő képet mutat a filmvászon. Technikailag ez oly módon oldható meg, hogy a vetítőgépek fénye egy polárszűrőn áthaladva vetül a vászonra, mégpedig úgy, hogy a szűrők a két vetítőgép által kibocsátott fénysugarat eltérő síkban polarizálják. Szabad szemmel természetesen mindkét kép látszik a vásznon, ám a mozi bejáratánál átvehető polárszűrős szemüvegek külön-külön csak annak a képnek a fényét engedik a szemre vetülni, amelyeik szemnek a képet eredetileg szánták. Az ilyen módon kapott képet az agy háromdimenziós látvánnyá állítja össze, ami a nézőben a térhatású kép érzetét kelti.
A páros vetítőrendszert alkotó vetítőgépek egyenként 120 kg-osak, működés közben mindegyikük 6-6 kW teljesítményt vesz fel, a vetítéshez szükséges fényt pedig egy-egy 17 ezer lumen fényáramú fényforrás adja. A megfelelő hangzást 5.1-es hangrendszer biztosítja, összesen 13 ezer W teljesítménnyel. Az ezüstös bevonatú vászon 16×9 méteres, összesen tehát 144 négyzetméternyi.
Az állatkerti filmvetítéseknek egyébként jelentős történelmi előzményei vannak. Már 1912-ben létesítettek „mozgókép színházat” a kert egy másik pontján: ez volt az egykori Barlang Mozi. Ez a létesítmény egészen a kilencvenes évek elejéig működött, ismeretterjesztő és mesefilmeket vetítettek benne. Az Állatkert tapasztalatai alapján az ilyen típusú, folyamatos műsorral üzemelő filmvetítésekre – a video és DVD készülékek elterjedése nyomán – ma már nincs igazán igény, így a Barlang Mozi helyén kiépített, korszerű és több funkciós Barlangteremben általában csak egyes rendezvényekhez kapcsolódóan vannak vetítések. Más a helyzet azonban a térhatású mozival, amely ma még különlegességnek számít. Az Állatkert már régóta tervezte egy 3D technikával üzemelő vetítőterem kialakítását, hogy ezzel is bővítse a látogatók számára kínált programok sorát. A létesítmény az 1912-ben épült Nagyszikla egyik csarnokában, az úgynevezett ovális csarnokban (hívják centrális térnek is) kapott helyet, amely pontosan a mesterséges sziklaépítmény legmagasabb, 34 méteres csúcsa alatt található. A csarnokba a bivalyok kifutója felől, az ősember szobornál lehet bejutni.
Forrás: FÁNK
