A kicsi nevelésében az apa és a barátnő is részt vesz

Kölyköt nevelnek a jávai langurok a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A közismertnek egyáltalán nem mondható majmoknál múlt csütörtökön született egy apróság.

A ritka jávai langurokat 2007 óta tekintheti meg a Fővárosi Állat- és Növénykert közönsége. A délkelet-ázsiai fajokat felvonultató Xántus János Házban látható majmoknál tavaly már született két kölyök, a múlt héten pedig egy újabb aprósággal gyarapodott a langurcsapat.

A langurkölyök július 23-án, csütörtökön látta meg a napvilágot, s azóta már az is kiderült, hogy hím állatról van szó. Megfigyeléséhez azonban némi szerencsére is szükség van, mert jobbára az anyaállat, vagy valamelyik másik felnőtt ölében tartózkodik. A languroknál ugyanis az a szokás, hogy a kölyök nevelésében a csapat más nőstényei, sőt az apaállat is részt vesznek. A legtöbb időt természetesen a Szmörre nevet viselő ötéves anyaállat szőrébe csimpaszkodva tölti. Máskor valósággal kézről kézre jár a másik két felnőtt állat, a Negro nevű nőstény és Orange, a hatéves hím között. Sőt, a kicsivel való foglalkozásból időnként a két tavalyi kölyök, Agung és Gede is megpróbálja kivenni a részét, ez azonban rendszerint a felnőtt langurok rosszallását váltja ki.

Színek és nevek

A jávai langurok körében kétféle színváltozat létezik: akadnak narancsvöröses-aranybarna, és fekete színű egyedek is. Mivel a belfasti születésű hím az aranyszőrű színváltozat képviselője, őt már Észak-Írországban elnevezték Orange-nek (azaz „Narancs”-nak).

A jávai langur (Trachypithecus auratus) a cerkófmajmok családjába, azon belül az úgynevezett karcsúmajmok közé tartozó faj. Elterjedési területe Délkelet-Ázsiára, közelebbről néhány Indonéziához tartozó szigetre, elsősorban Jávára, Balira és Lombokra korlátozódik. Nappal aktív, kisebb csoportokban élő állat, melynek étlapján szinte kizárólag növényi eredetű táplálékok, levelek, gyümölcsök, rügyek és hajtások szerepelnek. A nőstények hét hónapos vemhesség után hozzák világra utódjukat. Néha előfordul ikerellés is, de az esetek többségében egy-egy elléskor csak egyetlen utód jön a világra. A fiatalok 3-4 évesen válnak ivaréretté, és akár húsz évig is élhetnek.

A jávai langur veszélyeztetett fajnak számít. A vadonbeli egyedszáma pontosan nem ismert, az viszont igen, hogy állatkertekben összesen kétszázhúsz egyed él ebből az állatfajból. Az állatkerti világállomány egyébként tavaly óta összesen húsz kölyökkel gyarapodott. Európában húsz állatkertben mutatják be, Magyarországon egyedül a Fővárosi Állat- és Növénykertben élnek ilyen állatok.

Forrás: FÁNK