Az eredetit idéző külsővel, de korszerű belsővel születnek újjá az állatházak
Lebontják az Állatkertben azokat az épületeket, amelyek a hatvanas évek óta üzemeltek Bölényház és Zsiráfház néven. A lebontott állatházak helyén a második világháborúban elpusztult régi épületeket építik fel újra, az eredetit idéző külsővel, de új, korszerű állattartó terekkel.
Újra felépítik a Fővárosi Állat- és Növénykertben a Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte régi Zsiráfházat és Bölényházat. Az épületeket eredetileg 1912-ben építették, ám a második világháborúban mindkettő elpusztult. Az 1960-as években Kéri Gyula és Bodnár Ferenc tervei szerint épült, hasonló nevű újabb állatházak napjainkra elavultak, és nem is igazán illeszkednek a többi, Kós és Zrumeczky-féle épület műemléki környezetébe sem. Mivel az elmúlt években a funkciójukat is sikerült kiváltani (hiszen például a zsiráfok 2008-ban az új Szavanna komplexumba költöztek), így nincs akadálya az eredeti épületek helyreállításának.
A visszaépítendő állatházak természetesen csak megjelenésükben, műemléki hangulatukban emlékeztetnek majd a háborúban elpusztult régiekre. Az állattartó terek és technikai berendezések a lehető legkorszerűbb módon kerülnek kivitelezésre, így az eddigieknél sokkal jobban meg fognak felelni az állatok biológiai igényeinek is.
A boronafalas Bölényház 278 négyzetméter alapterületű épület, amelyben két szinten lesznek állattartó terek. Itt lesznek a vörös vadbivalyok, az ecsetfülű folyamidisznók és a szitatunga nevű antilopok, illetve a zebrák és a sivatagi rókák belső férőhelyei. A 438 négyzetméteres Zsiráfház főként madaraknak ad majd otthont, de kilátóterasz is tartozni fog hozzá. A két állatházhoz csatlakozó kifutórendszerben 1365 négyzetméternyi tér jut a patásoknak, 22 négyzetméternyi kifutó a sivatagi rókáknak, és a flamingók is kapnak egy új, 485 négyzetméter alapterületű kifutót. A flamingók új bemutatóhelyének előnye, hogy a jelenlegi állapottól eltérően közvetlen kapcsolat lesz a külső és a belső férőhely között, így az állatok ki- és beengedése sokkal rugalmasabban oldható meg.
A beruházás jelentős része egy olyan környezetbarát fűtési technológia kiépítése, amely a szükséges hőt a Széchenyi Fürdő termálvizéből nyeri. A Zsiráfház pincéjében kiépítendő hőközpontból később az Állatkert más állatházai is fűthetőek lesznek a termálvíz hőjével.
A kivitelezési munkálatokat a mai napon kezdték meg, természetesen úgy, hogy az a nagyközönséget minél kevésbé zavarja. Az érintett állatok többségét a felújítás ideje alatt a Szavanna istállóban láthatja a közönség. A bruttó 412 millió forintos költségvetésű beruházás a tervek szerint még az év első felében befejeződik.
