Jó repülést, Tokaj!

 2014.12.13. 13:45

Egyik kedvenc madaram a parlagi sas, egyszerűen lenyűgözőnek találtam már gyerekkoromban. Veszélyesen gyönyörű, mint a ragadozók általában. Bevallom, a tigris is ilyen hatással van rám..., na meg a hópárduc... :)

Az Állatkert által kiadott hír szerint jól végződött a Tokaj névre keresztelt mérgezett sas sorsa, de mindig szomorúan olvasom, ha egy vadon élő állat az emberi civilizáció áldozatául esik. Szerencsére ebben az esetben helyre lett hozva a kár, de mindenkinek jobban oda kellene figyelni a környezetére. És nem csak a mérgező anyagok, hanem a természetben fel nem bomló és komoly károkat okozó hulladékok jelentenek problémát. Senki sem szeret szemétdombon élni, de ez nem akadályozza meg az emberek nagy százalékát, hogy a többi embert erre kényszerítse...

Remélem mire olvassátok ezt a bejegyzést, Tokaj már szabadon száll!

Na de inkább a részletes hír, mint az én borongós reakcióm. A kép jóval korábbi és csak illusztráció, de fellelhető rajta egy parlagi sas, és a hír "forrása" is, jobb szélen :) 

[A  képet ebben a cikkben leltem.]

Gyógyulófélben a mérgezett parlagi sas
A Békés megyében talált madarat várhatóan szabadon is lehet majd engedni

Várhatóan teljesen felgyógyul a Fővárosi Állat- és Növénykert mentőhelyére múlt héten bekerült, mérgezett parlagi sas. A fokozottan védett ragadozó madár szervezete jól reagált a kezelésre, s mostanra már egyáltalán nem mutat mérgezéses tüneteket. Az állatkerti munkatársak a következő napokban még folytatják a madár felerősítését, ám a jövő héten várhatóan már szabadon lehet engedni.

Ígéretesen alakul az állapota a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi mentőhelyére mérgezés miatt bekerült parlagi sasnak. Az állatot december 1-én találták Békés megyében a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A legyengült állatot előbb helyben vitték el egy állatorvoshoz, majd még aznap beszállították a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Az állat a mérgezés jellegzetes, nagyrészt idegrendszeri tüneteit mutatta, különösen a görcsös lábtartás volt a szembetűnő. Az állatkert szakemberei azonnal elkezdték a madár kezelését: célzott ellenanyagot kapott, amelyre szerencsére jól is reagált a szervezete. A mérgező anyag hatása fokozatosan elmúlt, s az állat újra önállóan kezdett táplálkozni.

A december 10-i vizsgálatkor az állatot a mérgezés szempontjából már tünetmentesnek találták a szakemberek. A szabadon engedéshez azonban az is szükséges, hogy a madár minden szempontból alkalmas legyen arra, hogy újra emberi segítség nélkül boldoguljon a természetben. Éppen ezért megvizsgálták az állat szárnyait, tollazatát, a szemeit, a lábát és a karmait, illetve a kondícióját is értékelték. Sem a röpképesség, mind a látás, mind a lábak fogóképessége terén nem találtak semmi rendellenességet, s az állat kondíciója is kielégítőnek mondható, bár kicsit még erősödnie kell. Ennek alapján várhatóan egy hét múlva kerülhet sor az állat szabadon engedésére.

A mérgezésből minden jel szerint felgyógyult parlagi sast korábban még fiatal madárként meggyűrűzték a kutatók, így tudni lehet, hogy a tavalyi évben kelt ki a tojásból Tokaj térségében. Éppen ezért az állat a mentésben részt vevő szakemberektől a Tokaj nevet kapta. Megjelenése és mérete alapján Tokaj valószínűleg tojó. A madarat a vizsgálat során le is mérték, így az is kiderült, hogy 3,4 kg-ot nyom. Ez is arra utal, hogy Tokaj kondíciója kielégítő ugyan, de még egy kicsit erősödnie, gyarapodnia kellene a szabadon engedésig.

A parlagi sas (Aquila heliaca) Magyarországon őshonos, fokozottan védett ragadozó madár, természetvédelmi eszmei értéke 1.000.000 forint. Hazai állománya manapság pár száz állatra tehető, 2014 januárjában az országos „sasleltár” alkalmával, vagyis a Magyarországon telelő sasok legutóbbi éves számlálásakor összesen 220 parlagi sast regisztráltak az ország területén. A faj fennmaradását fenyegető különféle veszélyeztető tényezők között sajnos a mérgezés is igen jelentősnek számít. A szándékos, illetve a véletlen mérgezések visszaszorítása, valamint a mérgezett állatok mentése érdekében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által koordinált, s LIFE Nature programként uniós támogatásban részesülő parlagi sas védelmi program keretében több szervezet és intézmény, köztük számos nemzeti park és a Fővárosi Állat- és Növénykert is részt vesz a faj védelmében. Emellett életre hívtak egy mérgezésellenes kerekasztalt is, amelyben a fent említett szervezetek mellett a hatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, a Vadászkamara és több más szervezet, illetve egyéni állatorvosok is segítik a mérgezéses esetek visszaszorítását.

Az elmúlt egy évtizedben összesen 77 mérgezett parlagi sas került a természetvédelmi szakemberek látókörébe. Legtöbbjük azonban már megtalálásakor olyan súlyos állapotban volt, hogy végül nem sikerült őket megmenteni. Azokat az állatokat viszont, amelyek valamivel jobb állapotban voltak, nagyrészt eredményesen lehetett kezelni, így az elmúlt évtizedben összesen 13 mérgezett madarat lehetett a kezelés után gyógyultan szabadon engedni. A sikeresen meggyógyított madarak aránya az elmúlt két évben már elérte az ötven százalékot. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a természetvédelmi őrszolgálat, a Fővárosi Állat- és Növénykert által koordinált országos állatorvosi mentőhálózat tagjai és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei egy egységes terepi és állatorvosi protokollt követnek a mérgezéses esetek kezelésekor. Ugyanakkor szomorú, hogy egyáltalán előfordulnak ilyen mérgezéses esetek. Az elmúlt tíz évben rendszerint nem telt olyan év, hogy ne lettek volna mérgezések, ám az utóbbi 12 hónapban nem fordult elő ilyen eset – egészen mostanáig.

A Fővárosi Állat- és Növénykert nemcsak a parlagi sasok, hanem más magyarországi, természetvédelmi oltalom alatt álló fajok védelmében is részt vesz. Az Állatkert természetvédelmi mentőhelyén évente mintegy kétezer emberi segítségre szoruló, hazánkban őshonos állat mentéséről gondoskodnak. Akadnak köztük meglőtt gólyák, törött szárnyú karvalyok, legyengült vörös vércsék, áradás miatt veszélybe került gémfiókák, elárvult sünök, telelésben megzavart denevérek, gázolás miatt megsérült mocsári teknősök és más állatok is. A vadon élő, őshonos állatok közül a legtöbbet országosan is a Fővárosi Állat- és Növénykertben mentik és gyógyítják, de az intézmény természetesen számos partnerszervezettel, így a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, a nemzeti park igazgatóságokkal, illetve a Somogy Természetvédelmi Szervezettel is együttműködik. A mentő tevékenység költségei (állatgyógyászati készítmények stb.) évente tízmillió forintot meghaladó kiadással járnak: a szükséges források előteremtésére az Állatkert önálló alapítványt hozott létre Magyar Madármentők Alapítvány néven.

Forrás: FÁNK

Címkék: állatkert sas mentés

A bejegyzés trackback címe:

https://rianna.blog.hu/api/trackback/id/tr496979869

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása