Bárcsak a lottó ötös jönne be ilyen pontosan (csak egy számot sikerült eltalálnom, de mivel még nem vitték el a nagy pénzt, van még esély :) ), ugyanis tegnap hajszálra 5 perccel az általam tervezett indulás előtt szólt Ákos, hogy akkor most gyorsan lezuhanyozik... így aztán kb. 10 perccel a tervezett érkezés előtt tudtunk elindulni. Természetesen a buszok nem jöttek, elvégre vasárnap dél tájt igen ritkásak. Ráadásul a 20 pecenként járó az orrunk előtt ment el, így legyalogoltunk a Törökvésztől a Pasarétig, hogy addig se fagyoskodjunk. Persze a meredek és csúszós út kikezdte Ákos lábujjait a csizmában, mivel folyton előrecsúszott a lába. Mire leértünk az én fülem is megfájdult a hidegtől. Végül kb. 3/4 órás késéssel érkeztünk meg a szüleimhez, de utána már nagyon jól éreztük magunkat.

Ma teljesen meghatódtam, mert Ákos - rá igencsak nem jellemző módon - korán felkelt, és bement dolgozni, hogy minél hamarabb elszabadulhasson és az estét együtt tölthessük ünnepelve. Fel volt háborodva, hogy hétköznapra esik a szülinapom, mert így olyan izé, hogy el kell menjen, nem tölthetjük együtt a napot. Erről sajnos nem tehetek. Anno én vasárnap reggel 9-kor jeleztem érkezési szándékomat, aztán végül délután 14:40-kor sikerült megérkeznem. Anyu pont 9-kor hívott, mert ugye akkor jelentkeztem nála, hogy már kijönnék.. :)

Mindenki nagyon aranyos, sorra kapom a képeslapokat, az üdvözlő üzeneteket és telefonokat is. Itt is nagyon szépen köszönöm mindenkinek a jókívánságokat!