Állatkerti állatorvosok találkozója a Fővárosi Állat- és Növénykertben

Pénteken és szombaton vadállatorvosok veszik birtokba a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlangtermét. Az elnevezés természetesen nem arra vonatkozik, hogy az állatorvosok vad természetűek lennének, sokkal inkább arra, hogy vadállatokkal, illetve állatkerti állatokkal foglalkoznak. A Magyar Vad- és Állatkerti Állatorvosok Társaságának (MVÁÁT) évente megrendezésre kerülő szakmai találkozójára nyolcadik alkalommal kerül sor.

A hüllők, és az úgynevezett „alacsonyabbrendű állatok” gyógyászata és egészségvédelme lesz a fő témája annak a szakmai tanácskozásnak, amelyet e hét végén rendeznek meg a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A városligeti intézmény és a Magyar Vad- és Állatkerti Állatorvosok Társasága (MVÁÁT) közös rendezvényén a tervek szerint 25 előadás hangzik majd el. Az előadások jelentős része a hüllők tartásához, gyógyításához kapcsolódik, a hüllők sürgősségi ellátásától a hüllőtojások keltetésén át egészen a kaméleonbetegségekig. A témák között szerepel a komodói varánuszok állatkerti tartásával kapcsolatos tapasztalatok áttekintése is. Ez már csak azért is érdekes, hiszen a tavalyi év óta a Fővárosi Állat- és Növénykert is azon kevés állatkertek közé tartozik, amelyek bemutatják ezt a ritka hüllőfajt.

A hüllőkön kívül a kétéltűek, a halak és a gerinctelenek tartása kapcsán felmerülő állategészségügyi kérdésekről is szó esik. A konferencia meghívott vendégelőadója, az egyik párizsi állatkertben (Ménagerie du Jardin des Plantes) dolgozó Norin Chai például a kétéltűek gyógyászatáról számol be, amely – minthogy a szakemberek a kétéltűek fennmaradását általában veszélyeztető, világméretű „kétéltű krízisről” beszélnek – természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú kérdésnek számít.  Emellett a kerti tavak halainak betegségeiről, sőt a tengeri gerinctelenek megbetegedéseiről is lesz majd előadás. Papp Tamás, az állatkerti Rovarház munkatársa pedig az egzotikus rovarok tartástechnológiai hibáiról számol majd be. Az kétéltűek és pókok által okozott mérgezésekről Zacher Gábor, az Erzsébet Kórház toxikológiai osztályának főorvosa tart előadást, de az előadók között lesz Kőrösi Levente, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Biodiverzitás Osztályának munkatársa, aki a magyarországi hüllőtartással, főleg a kedvtelésből tartott hüllőkkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik majd előadásában.

Miért kell tanácskozniuk az állatkerti és vadállatorvosoknak?

Az állatkerti állatokkal, illetve vadállatokkal foglalkozó állatorvosok – a csak házikedvencekkel, vagy gazdasági haszonállatokkal dolgozó állatorvosokkal ellentétben – nagyon sokféle állattal foglalkoznak, ám az esetek száma állatfajonként kicsi. Egy állatkerti állatorvosnak például egyszer gorillát, máskor kengurut, megint máskor meg gólyát kell gyógyítania, és előfordul, hogy hüllőkkel, vagy más állatcsoportok képviselőivel is dolga akad. Márpedig ezek az állatok igencsak eltérő anatómiai és élettani sajátosságokkal bírnak, ráadásul a betegségeik sem feltétlenül azonosak. Ilyen körülmények között felértékelődik a jelentősége annak, hogy tapasztalataikat rendszeresen megosszák egymással, például a mostanihoz hasonló szakmai programok keretében.

A tudományos programokra pénteken és szombaton kerül sor, vasárnap pedig egész napos kirándulással zárul a konferencia. A tanácskozás résztvevői vasárnap a győri Xántus János Állatkertet látogatják meg.

Forrás: FÁNK