Úgy döntöttem, hogy a Zoomániás postok megérdemelnek egy külön blogot, így ezentúl már a http://zoomania.blog.hu címen lesznek elérhetők.

Itt meg marad a kevésbé specifikus sokféle ami_eszembe_jut téma.

Vasárnap díjmentesen látogathatják az Állatkertet a 14 éven aluli gyermekek

Változatos programokkal várja látogatóit most vasárnap a Fővárosi Állat- és Növénykert a Víz Világnapja alkalmából. A nap folyamán a 14 éven aluli gyermekek díjmentesen kereshetik fel a városligeti intézményt.

Közös programmal várja a családokat a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Fővárosi Vízművek a Víz Világnapja alkalmából. A most vasárnap, azaz március 22-én megrendezésre kerülő egész napos rendezvényen az Állatkert több pontján is érdekes programok várják a gyerekeket és a játékos kedvű felnőtteket. Lesz vízkóstolás is, ahol mindenki kipróbálhatja, felismeri-e ízről a csapvizet. A kézműves kuckóban hűtőmágnes és képeslap készítés, kavicsfestés, gyöngy kulcstartó és gyöngyfa fabrikálás várja a kreatív kedvűeket. Természetesen lesznek színpadi programok is: a fellépők között lesz Szalóki Ági, Kovácsovics Fruzsina, Puskás Peti, Bencsik Tamara, Tóth Lüszi és Fekete Dávid is.

 

Amit a Víz Világnapjáról tudni kell

A vizek szennyezése, a természetes élőhelyek átalakítása, a túlhalászat és számos más probléma világszerte aggodalommal tölti el a természetbarátokat. Hiszen víz nélkül az élet elképzelhetetlen! Ezért döntött úgy az ENSZ XLVII. Közgyűlése, hogy március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánítja. 1994 óta ezen a napon a világ minden táján különféle eseményekkel, rendezvényekkel igyekeznek felhívni a figyelmet a vizek védelmére szerte a világon. Nincs ez másként a Fővárosi Állat- és Növénykertben sem, ahol több éves hagyománya van a Víz Világnapján megrendezésre kerülő programoknak.

 

Annak érdekében, hogy minél többen részt vehessenek a Víz Világnapja alkalmából szervezett programokon, a 14 éven aluli gyermekek egész vasárnap díjmentesen látogathatják a Fővárosi Állat- és Növénykertet.

Forrás: FÁNK

Állatkerti állatorvosok találkozója a Fővárosi Állat- és Növénykertben

Pénteken és szombaton vadállatorvosok veszik birtokba a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlangtermét. Az elnevezés természetesen nem arra vonatkozik, hogy az állatorvosok vad természetűek lennének, sokkal inkább arra, hogy vadállatokkal, illetve állatkerti állatokkal foglalkoznak. A Magyar Vad- és Állatkerti Állatorvosok Társaságának (MVÁÁT) évente megrendezésre kerülő szakmai találkozójára nyolcadik alkalommal kerül sor.

A teljesen szabadon élő madarak önként választják az Állatkert fáit fészkelőhelyként

Csapatosan fészkelnek a védett szürke gémek a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A védett madarak évek óta önként választják az állatkerti fákat fészkelőhelynek.

Szürke gémek fészkelnek a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a vízimadarak számára kialakított tó partján álló fák lombkoronájában. A Magyarországon is őshonos, védett vízimadarak tulajdonképpen nem részei az Állatkert élő, zoológiai gyűjteményének, hanem olyan vadon élő állatok, amelyek a kert területét, mint természetes élőhelyet választották ki fészkelésre alkalmas helyszínként. 

Először született Magyarországon nagyszarvú mocsáriantilop

Először szaporodott Magyarországon a nagyszarvú mocsáriantilop nevű veszélyeztetett antilopfaj. A Fővárosi Állat- és Növénykertben hétfőn napvilágot látott antilopborjút cumisüvegből etetik a gondozók. 

Az állatok takarmányára, egészségvédelmére, madármentésre is jut a támogatásból

51.065.746 Ft-ot kapott az adófizetőktől a Fővárosi Állat- és Növénykert. A 2007. évi jövedelem alapján befizetendő személyi jövedelemadó 2008-as bevallásakor ekkora összegről rendelkezett az a 6820 adózó, aki az Állatkertnek, illetve az intézmény alapítványának ajánlotta fel adója 1 %-át. 

Idén cserepes fenyőt vettünk, egy pici szerb lucfenyőt (Picea Omorica). Földig érő fára idén nem gondoltunk - évek óta nem volt nálunk fa, csak pár fenyőág, mivel karácsony első napjait sose itthon töltöttük. Na idén nálunk volt a karácsonyi ebéd, így muszáj volt fának lennie. Én ragaszkodtam a cserepeshez, hogy utána ki tudjuk ültetni a kertbe, így találtunk rá Lucára. Szépen fel is lett díszítve, de vízkeresztkor Ákos kifejezetten tiltakozott a leszedés és erkélyre száműzés ellen. Sejtettem, hogy fel fog ébredni, ha még soká benn marad a melegben - persze locsolni is muszáj volt, hiszen irtó hamar kiszárad a földje, ami a túlélését igencsak meghezíti.

Egyik nap látom, hogy Luca baromira felébredt, van rajta egy csomó világoszöld rügyecske. Így mostmár esélytelen, hogy visszategyük az erkélyre, hiszen nem vagyunk gyilkosok. Szóval Luca marad benn a könyvespolc előtt, de leszedtem róla a díszeket, hogy ne sérüljenek a hajtások. Jelenleg őrűlt mód hajt, 1/2 centistől 10 centisig vannak rajta új zsenge ágacskák.

Csináltam róla pár fotót:

Hát nem aranyos? Egyébként teljes méreteit tekintve ekkorka:

A szaporodásbiológiai vizsgálatra német szakemberek bevonásával került sor

Altatásban vizsgálták meg az Állatkert két jegesmedvéjének szaporodásbiológiai állapotát. A német és magyar szakemberekből álló csapat arra kereste a választ, hogy a jelenleg Budapesten élő jegesmedve pár frigyéből miért nem született bocs az elmúlt évek során.

A majdnem 35 esztendős Mami volt a legidősebb élő onagere

Elpusztult a világ legidősebb perzsa vadszamara. Az 1974-ben született Mami nevű állat 1977 óta volt a Fővárosi Állat- és Növénykert lakója. 34 és fél éves élettartamával valóságos matuzsálemnek számít. Jelenleg nincs olyan ismert ázsiai vadszamár egyed, amely ilyen idős lenne.

Humán szakorvosok dolgoztak együtt az állatorvosokkal

Különleges beavatkozást hajtottak végre tegnap éjjel a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A 32 éves nőstény gorilla, Liesel hasűri műtétje az első ilyen operáció Magyarországon, de világviszonylatban is ritkaságnak számít. A műtétre – amelyet humán szakorvosokból és állatkerti állatorvosokból álló csapat végzett – azért volt szükség, mert felmerült a gyanú, hogy a gorillahölgy petefészkén rosszindulatú daganat alakult ki.

Lóránt Attila képei január 29-ig láthatóak az Állatkertben

Január 29-ig láthatja a közönség Lóránt Attila „Galápagos” című természetfotó kiállítását, amely ma nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlangtermében. A neves természetfotós felvételei a szigetcsoport egyedülálló élővilágával ismertetik meg a látogatókat.

Személyem rettentő lusta és figyelmetlen a különböző ünnepek, szüli- és névnapok számontartásában, illetve köszöntő gesztusok megfelelő időben történő eszembejutásában. Fentiek miatt családom rosszallóan szokott rám tekinteni, anyukám néha figyelmeztet, hogy hoppá, mit is illene és kinek éppen aktuálisan..., vagy esetleg a skype vagy az iwiw. Ezt általában azonnal reagálom, nehogy elfeledjem, bár ha közbejön valami hirtelen tennivaló, akkor így is sokszor sikerül kipottyannia a fejemből.

Fentiekért kollektív elnézést kérek, cserébe én soha nem várom el, vagy sértődöm meg egy-egy rám vonatkozó köszöntés késése, elmaradása miatt. Persze minden gesztusnak nagyon örülök, de ha épp nem kapok, nem hiányolom.

Roppant udvariatlanul feledékeny természetem miatt ezúton eme blogban kívánok mindenkinek:

Boldog Újévet, na meg Új Évet!

(a különbség: Újév csak egy nap, Új Év viszont az egész esztendő)

Na és persze túl a Karácsonyon, visszamenőleg csak remélem, hogy mindenkinek kellemes meghitt ünnepben volt része!

Köszönetnyilvánítás a teljesség igénye nélkül:

Anyukáméknak a szép és meghitt szentestéért és fincsi lazacos vacsiért!
Bálintnak a hangulatkeltő finomságért!
Csöpi néninek köszönet a tepsi zserbóért és a beiglikért!
Ibolyának a további beiglikért, kocsonyáért, libazsíros kacsamájért és a finom ünnepi estebédért!
Az alsó szomszédunknak a meglepi mézeskalácsos figyelmességért!
Ákosnak mindenért! Főleg a megértéséért, a muszájos dolgokban nyújtott segítségéért, na meg kanapéért is! :)

Egy használati utasítás fordításához kipróbáltunk egy fordítóprogramot. Használatakor felmerült bennem egy régi emlék, konkrétan mikor a bekapcsoló gombot a program nemes egyszerűséggel "hatalom gomb"-ként aposztrofálta.

Gondolom sokakban nosztalgikus érzéseket vált ki az elektromos csellentyűcske. Nekem gyerekkorom klasszikusa, egy gyöngyszem, melyet a 70-es évek végén még stencillel sokszorosítva kaptam kézhez és igen hosszan elszórakoztatott. Úgy tudom még a Pajtás magazinban is megjelent, és a 80-as években Nagy Bandó András is feldoglozta egyik szöszenetében. Párom az utóbbira emlékszik, én a stenciles papírra.

Még több tíz éves távlatból is emlékszem egy-egy kulcs-kifejezésre belőle. Mint például a "se át, se hosszú, se tyű!".

Íme a mű:

Csellentyű 

Játék neve: elektromos csellentyücske. 

Biztos nágy az öröm! Nagy a gyermek este a játék neki, ünneplő alkalma kezébe venni, által kissé tanulás célzatából kaptál. 

Tahátakkorlá sok! 

1. A doboz tetővel bír. Ez leszedés után szabad benyújtás a késnek, négyszög alak elektromos csellentyücske. 

2. Alapos és kézbentartva alányúlva ovatos doboz fenekéről első játék bekezdését. 

3. Fatyalim! Felszólít! 

A játék elektromos felnött nélkül fejjesen uldaba. 

4. Minezután meg lehet kezdeni játszását a játéknak vele. 

5. Fogjátok a drót alfelét a kéz magsujjú közé, és jobb kezetek föl le mozgat, jel onnét villanybekapcsolt, hirtelen smirgli erősen, különben nem jön villany se át, se hosszú se tyü! 

6. Egyfejü magán játék, ha vagytok egyed és nincs játszó, önmagatokból is összerakni és az nyer, aki előbb. 

Minden fejü vételembernek uzen kedves játszás? 

Gyártmánytó cég.

Családunkban nagy hagyománya van a beiglinek, hiszen anyuék igen sokan testvérek, és nagy az összefogás. Ez a karácsonyi beigli előállításában kifejezetten megmutatkozik, ugyanis anyu két nővére így karácsony előtt összefog, és a teljes nagycsaládi igény kielégítésére nagy beiglisütésbe kezd. Ez alsó hangon 40 rudat jelent általában.

Mivel Ákos beigli-rajongó, jeleztem anyuék felé, hogy minket is belevehetnek az igénylők közé, hiszen már önálló háztartás volnánk. Eddig mindig a szülőktől kaptunk egy kis beiglit, mindkét oldalról, ezen kívül Ákos még egyéb forrásokból is beszerzett 2-3 rudat.

Most némi alapunk is van azért a beigli igénylésre a nagycsaládi sütésből, mivel költözéskor az igen drága, nagy és mindentudó konyhagéptől meg kellett váljak, amit odaajándékoztam Csöpi néninek, aki nagyon szeret sütni, és nagyon tud is, és a családi beigligyártás lelke. Szóval remélhetem, hogy cserébe jut nekünk is beigli.

Ákos ugyan mondta, hogy nálunk a családban kicsit furcsa a beigli, mivel szinte nincs is benne tészta. Pedig mindig azt hallottam eddig, hogy az az igazán jó beigli, amelyikben alig tartja valami a tölteléket. De hát ő szereti a tésztáját is. Nosza jeleztem a család felé, hogy ha valamelyik beiglit elrontanák - kicsit kevesebb töltelék jutna bele -, azt nyugodtan adhatják nekünk. Másutt nem éri kritika, Ákos meg épp úgy szereti. Idén úgy néz ki viszonylag elégedett lehet - tökéletesen tuti nem, mert neki semmi mennyiség nem elégséges, ha beigliről van szó.

Szerencsére a beiglizés karácsony időszakára korlátozódik, így megússzuk viszonylag komoly következmények nélkül. Persze utána nem árt némi diéta. Szóval nálunk a híres kabaréjelenet nem állja meg a helyét, mivel még szilveszterig se tart ki a beigli. Mindez úgy, hogy én nem is szeretem a beiglit, inkább zserbót (kifejezetten Csöpi néni félét), vagy rácsos sütit szoktam inkább választani.

Mindenkinek hangulatos készülődést az ünnepekre!

Nem tudom megfigyeltétek-e már, hogy amikor hétvégére szabadtéri programra ácsingózik az ember, lenne is hova kiruccanni, az időjárás keresztbefekszik. Merthogyugye múlt héten ragyogott a nap, na jó, nem volt túl meleg, de mégse esett, viharzott, ködösödött, nyirkos-nyákosodott. Gondoltam hurrá, lesz pacizda megnyitó, klassz programokkal, szombatra meg is van hova megyek. Ehelyett szombat reggel besötétedett. Komolyan... elég fakó-ködös-esős idő volt, de délelőttre még sötétebb lett. Perszehogy nem mozdultunk ki, ki a fene akar pár perc alatt jégtömbbé válni. Ok, ugrott a szombat. Csak szegény pacisokat sajnáltuk, olyan jó dolgokat szerveztek össze, és gondolom sokan jutottak hasonló döntésre mint mi.

Na jön a vasárnap, hátha kisüt a nap... Ákos fotózni ment egy barátjával délelőtt, és mikor indult, kb. 10 másodpercig át is küzdötte magát néhány kósza napsugár, de secperc alatt besötétedett megint. Terveztem némi családlátogatást, de kinézve a megaszürkeségbe, inkább itthon maradtam egy jó kis könyvvel.

Ma reggel napsugár-csiklandozásra ébredtem, jelenleg ragyogó kék az ég, tűz a nap és oltári jó idő van. Hogy miért? Mert hétfő van és dolgozni kell, bent csücsörögni a számítógép előtt. Főként.

Fenti időjárási rend igen gyakori sajnos, sokkal gyakoribb, mint a fordítottja. Na jó, néha az is előfordul, de csak hogy ne veszítse el az ember teljesen a hitét.

Annyira édesek voltak, muszáj megmutatnom őket, ahogy hengergőznek és elvannak a privát odújukban. Klasszul meg volt oldva a zürichi állatkertben a kukkolási lehetőség :)

Golo, a vezérhím háreme egy Hollandiából érkezett nősténnyel bővült

N’Yaounda a neve, 2001. február 5-én született, és Hollandiából érkezett Budapestre. Ezek a legfontosabb személyi adatai a budapesti gorilla csapat legújabb tagjának. A fiatal nőstényt azért szerezték be az Állatkert szakemberei, mert tenyésztési okokból szükséges volt az gorillaállomány kiegészítése.

Már láthatja a közönség a Fővárosi Állat- és Növénykert legifjabb gorilláját. A hét és fél éves, a hollandiai Arnhem állatkertjéből származó nőstény pénteken érkezett Budapestre, és a napokban már meg is kezdték a többi állattal való összeszoktatását. A N’Yaounda nevű új nősténnyel együtt most már öt nyugati síkvidéki gorilla él a magyar fővárosban: Golo (28), a vezérhím, két nőstény, Liesel (31) és Iringa (10), valamint egy fiatal hím, akit a gondozók Ebobonak (8) neveztek el.

Mivel elég rossz időt mondtak Bern-re és Lausanne-ra is, nem mentünk kirándulni, inkább megspóroltuk az útiköltséget, amiből simán megvehetünk egy kanapét. Inkább elbúcsúztunk Zürichtől. Kinéztem pár érdekességet, ahol még nem jártunk:

Megnéztük és utaztunk is a Rigiblik bahn-nal, a tetjéről átbuszoztunk a Zoo-ig. Pont a felhő közepébe mentünk fel, nagyon hangulatos volt a nagy homály, viszont jobban megmaradt a hó. Persze villamosoztunk is, Ákos fotózott, filmezett.

Kimentünk a Dolder bahn-hoz is, amiről kiderült, hogy egy tüchtig kis fogas, így azzal utaztunk egy oda-visszát. Aztán áthussantunk a főpályaudvarra és ettünk egyet a Hallo-ban, majd a SZU-val felmentünk az UETLIBERG-re, ahol még elcsíptük a naplementét a felhők felett. Nem semmi volt a szürke időből átvonatozni a felhőkön ki a ragyogó napsütésbe. Meseszép kilátás volt, bár Zürich nem látszott, csak hallatszott. Szirénázott és harangozott a felhőpaplan alattunk. Jópofa volt a hegy tetején hallani a nagyvárosi zajokat.

A kilátást megkoronáztuk egy-egy pohár isteni finom forraltborral, meg gyártottunk egy oylan helyi érmét egy 20 centesből. A vonttól értdemes volt felgyalogolni a kilátóhoz, nem győztünk kattogtatni. Visszaérve be akartunk ülni a Sprüngli cukiba - ha már a neki szentelt szobában lakunk -, de bezárt, így csak a pályaudvari Sprüngli boltban tudtunk bevásárolni némi pralinét ajándékba.

Este egy közös fürdővel fejeztük be a napot. Azt hiszem nagyon szép utolsó napunk volt Zürichben.